Mennyi nyugdíjra számíthat? És mennyit kell most félretennie

A helyettesítési ráta – az egyetlen szám, ami számít

A helyettesítési ráta azt mutatja meg, hogy a nyugdíj hány százalékát adja az utolsó aktív keresetnek. Ha valakinek az utolsó nettó fizetése 500 000 Ft, és a nyugdíja 300 000 Ft lesz, az 60%-os helyettesítési ráta.

Magyarországon ez a mutató évtizedek óta csökkenő pályán van, és a demográfiai folyamatok miatt ez a tendencia nem fog magától megfordulni: egyre kevesebb aktív dolgozóra egyre több nyugdíjas jut. A ma 30–50 éveseknek reálisan azzal kell számolniuk, hogy a nyugdíjuk érdemben alacsonyabb lesz a megszokott jövedelmüknél.

Ez nem riogatás, hanem tervezési kiindulópont.

Becslés három lépésben

Nem kell hozzá szakértő. Vegyen elő egy papírt:

1. Írja le a mai nettó jövedelmét. Ez a kiindulás.
2. Szorozza meg egy óvatos helyettesítési aránnyal. Ne a mai értékkel számoljon, hanem annál alacsonyabbal – a saját nyugdíjazása idejére vonatkozó becslés a lényeg, nem a mai állapot.
3. Vonja ki a mai jövedelméből. Ami marad, az a havi hiány.

A legtöbb embernél ez a különbség meglepően nagy szám – és pont ez az a pillanat, amikor a nyugdíj hirtelen nem elvont téma többé.

Mennyi pénz kell összesen?

A havi hiányból ki lehet számolni a teljes szükségletet. Szorozza meg 12-vel, majd annyi évvel, ahány évet nyugdíjasként szeretne biztonságban tudni.

Egy egyszerű példa a nagyságrend érzékeltetésére: ha a havi hiány 150 000 Ft, és 20 nyugdíjas évvel számol, az 36 millió forint mai értéken – és ez még nem tartalmazza az inflációt.

Mennyivel drágább minden halasztott év?

Ez a legfontosabb rész az egész cikkben. Ugyanaz a végösszeg egyre magasabb havi befizetést igényel, minél később kezd – és nem lineárisan, hanem meredeken.

A pontos szorzók a feltételezett hozamtól függenek, ezért itt szándékosan nagyságrendeket írtunk – a konkrét számokat mindig az adott helyzetre számoljuk ki. De az arány mindig ilyen: a halasztás sokkal drágább, mint amennyire elsőre tűnik.

Az adójóváírás mint gyorsító

Az állam a nyugdíjcélú megtakarítást 20% adójóváírással támogatja: a befizetés ötödét a NAV visszautalja – nem Önhöz, hanem egyenesen a megtakarításába, ahol tovább kamatozik.

Nyugdíjbiztosításnál ez jelenleg legfeljebb évi 130 000 forint. Feltétel, hogy legyen összevont adóalapba tartozó jövedelme, amiből személyi jövedelemadót vonnak.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden 100 forintból, amit félretesz, 120 forint dolgozik Önnek. Hosszú távon ez önmagában is jelentős különbség.

Mit tegyen, ha már 50 felett van?

A „már késő” a másik gyakori önbecsapás. Késő nincs – de a stratégia más.

Aki 15 évnél kevesebbel indul, annál a hozam már kevésbé tud dolgozni, viszont két dolog felértékelődik:

• Az adójóváírás. Ez nem függ az időtávtól: a befizetés 20%-a minden évben ugyanúgy jár, a korlátig. Rövidebb távon ez adja a hozam nagyobb részét.
• A magasabb havi összeg. Ötven felett jellemzően magasabb a jövedelem, a gyerekek költségei csökkennek, és a hitel is a végéhez közeledik – gyakran több fér bele, mint húsz évvel korábban.

Amit ilyenkor érdemes átgondolni: a kockázatvállalás mértékét. Hosszú időtávon a nagyobb ingadozást el lehet viselni, mert van idő kivárni. A nyugdíjkorhatár közeledtével viszont érdemes fokozatosan óvatosabb eszközök felé lépni, hogy egy rossz időszak ne pont a kifizetés előtt érje.

A leggyakoribb önbecsapás

„Majd akkor kezdem, amikor több pénzem lesz.”

A gond ezzel az, hogy a jövedelem növekedésével a kiadások is nőni szoktak – nagyobb lakás, nagyobb autó, több költség. A „majd később” pillanat a legtöbb embernél sosem jön el magától.

A működő megközelítés ennek az ellenkezője: indítson el egy olyan összeget, ami most is belefér, és emelje évente, amikor emelkedik a jövedelme. Így az emelés soha nem fáj, és a terv mégis tartja a lépést az élettel.

Ha szeretne konkrét számokat látni a saját helyzetére, a nyugdíj-előtakarékosság oldalunkon kérhet díjmentes kalkulációt.