Casco biztosítás – hogy a saját autójában esett kár is megtérüljön

Mi a casco, és miben más, mint a kötelező?

Ez a legtöbb félreértés forrása, pedig a különbség egy mondatban összefoglalható: a kötelező biztosítás (KGFB) azt a kárt téríti, amit Ön okoz másnak, a casco pedig azt, ami az Ön saját járművében keletkezik.

A kettő tehát nem alternatívája egymásnak: a kötelező mindenkinek kell, a casco pedig arról szól, hogy egy saját hibás kár után is legyen autója.

Teljes casco vagy részcasco?

A „casco” gyűjtőfogalom. A gyakorlatban az különbözteti meg a csomagokat, hogy a töréskár benne van-e.

Új vagy néhány éves, hitelre vagy lízingre vásárolt autónál a teljes casco jellemzően nem opció, hanem elvárás – a finanszírozó általában előírja. Egy 12–15 éves autónál viszont már érdemes végigszámolni, hogy a díj arányban áll-e a jármű értékével.

Az önrész: itt dől el a díj nagy része

Az önrész az a rész, amit kárkor Ön áll. Jellemzően két számmal adják meg – például 10%, de minimum 50 000 Ft –, és mindig a magasabb érvényes.

• Egy 200 000 Ft-os kárnál a 10% = 20 000 Ft, de a minimum 50 000 Ft a nagyobb, így Ön 50 000 Ft-ot fizet, a biztosító 150 000 Ft-ot.
• Egy 1 200 000 Ft-os kárnál a 10% = 120 000 Ft, ez a magasabb, így Ön 120 000 Ft-ot fizet, a biztosító 1 080 000 Ft-ot.

Magasabb önrésszel olcsóbb a díj, de a kisebb károk gyakorlatilag kimaradnak a fedezetből. A jó arány attól függ, mennyit használja az autót, és mekkora összeget tudna egy váratlan javításra előteremteni – ezt mindig együtt számoljuk ki.

Mitől függ a casco díja?

• Az autó típusa, kora és értéke – ez az alap. Egy jól javítható, elterjedt modell olcsóbb.
• Az önrész mértéke – lásd fent, ez az egyik legerősebb tényező.
• A vezető életkora és kármentessége – a hosszú, kármentes múlt komoly kedvezményt ér.
• Az éves futásteljesítmény – ha keveset vezet, ezt érdemes jelezni.
• A tárolás módja – zárt garázs vagy közterület.
• Területi besorolás – a lopás- és kárgyakoriság megyénként és településenként eltér.
• Vagyonvédelem – gyári indításgátló, riasztó, nyomkövető.

A szalonban kapott ajánlat gyakran az egyszerűen elérhető, nem az Önre szabott konstrukció. Érdemes kérni egy második véleményt, mielőtt aláírja.

Mikor éri meg cascót kötni?

Nincs univerzális válasz, de van néhány helyzet, ahol szinte mindig igen:

• Hitel vagy lízing van az autón – ilyenkor jellemzően elő is írják.
• Új vagy néhány éves autó – ahol egy totálkár valódi anyagi törést jelentene.
• Az autó nélkülözhetetlen a munkájához – ott a bérautó-kiegészítő önmagában is sokat ér.
• Sokat parkol közterületen – az ismeretlen tettes okozta kár máshonnan nem térül.

Idősebb, alacsony értékű autónál gyakran jobb választás egy jól összerakott részcasco, vagy csak a kiegészítő fedezetek – ezt őszintén meg is mondjuk, ha nálunk kérdez.

GAP és a totálkár csapdája

A casco totálkár esetén a jármű káridőponti értékét téríti, nem azt, amennyiért Ön megvette. Egy új autó az első 2–3 évben veszít a legtöbbet az értékéből, ezért egy második évben bekövetkező totálkárnál akár milliós különbség is lehet a kifizetés és a vételár között.

Erre való a GAP-fedezet, ami ezt a különbözetet pótolja. Új autónál, különösen hitelre vagy lízingre vásároltnál, érdemes megnézni – finanszírozásnál ugyanis a tartozás nem csökken olyan gyorsan, mint az autó értéke.