Hogyan működik az önrész?
Az önrész az a rész, amit kárkor Ön fizet, és amit a biztosító levon a kártérítésből. Jellemzően két számmal adják meg – például 10%, de minimum 50 000 Ft –, és mindig a kettő közül a magasabb érvényes.
Ez az apró szabály okozza a legtöbb meglepetést: kis károknál nem a százalék számít, hanem a minimum összeg. Egy 70 000 forintos lökhárító-javításnál a 10% csak 7 000 Ft lenne, de mivel a minimum 50 000 Ft a nagyobb, gyakorlatilag Ön fizeti szinte az egészet.
Három példa, számokkal
Vegyünk két gyakori önrészt, és nézzük meg ugyanazokra a károkra:
| A kár összege | 10%, min. 50 000 Ft → az Ön része | 20%, min. 100 000 Ft → az Ön része |
|---|---|---|
| 70 000 Ft (lökhárító) | 50 000 Ft (a minimum a nagyobb) | 70 000 Ft – gyakorlatilag nincs térítés |
| 300 000 Ft (ajtó, sárvédő) | 50 000 Ft | 100 000 Ft |
| 1 200 000 Ft (komolyabb ütközés) | 120 000 Ft (a 10% a nagyobb) | 240 000 Ft |
| 4 000 000 Ft (totálkár közeli) | 400 000 Ft | 800 000 Ft |
Jól látszik a minta: a kis károknál a minimum összeg dönt, a nagyoknál a százalék. És az is, hogy a magasabb önrész pont ott üt a legnagyobbat, ahol a legnagyobb szüksége lenne a pénzre.
Mennyit spórol vele a díjon?
A magasabb önrész csökkenti az éves díjat – ez a csere lényege. A kérdés viszont nem az, hogy mennyivel olcsóbb, hanem hogy hány év alatt jön vissza a különbség.
A gondolatmenet egyszerű: nézze meg, mennyivel olcsóbb évente a magasabb önrészű változat, és hasonlítsa össze azzal, mennyivel többet fizetne egyetlen kár esetén. Ha például évi 25 000 Ft-ot spórol, de egy átlagos kárnál 100 000 Ft-tal többet fizetne, akkor négy kármentes év kell ahhoz, hogy nullán legyen.
A magas önrész arra való, hogy a nagy bajra biztosítson, ne az apró koccanásokra. Ha ez a szemlélet nem illik Önhöz, ne válassza csak az árcédula miatt.
Az egyszerű döntési szabály
Egyetlen kérdés vezet el a jó válaszhoz:
Mekkora összeget tudna holnap, váratlanul előteremteni anélkül, hogy hitelt kellene felvennie?
Az önrész ne legyen ennél magasabb. Ennyi. Ha ez az összeg 100 000 Ft, akkor a 20%-os, minimum 100 000 Ft-os konstrukció még belefér. Ha 50 000 Ft, akkor ne menjen feljebb.
Néhány további szempont, ami finomítja a képet:
Mennyit vezet?
Aki napi szinten, városban vezet, statisztikailag gyakrabban szerez apró károkat. Ott az alacsonyabb önrész többet ér.
Mekkora az autó értéke?
Egy értékesebb autónál a százalékos rész nagyobb összeget jelent, tehát a százalék súlya megnő.
Van tartalék?
Ha van 3-6 havi tartaléka, nyugodtabban vállalhat magasabb önrészt. Ha nincs, a casco épp attól véd, amit nem tud kifizetni.
Amit még nézzen meg a szerződésben
- Önrész-visszatérítés vagy kármentességi kedvezmény. Sok szerződésben van olyan elem, hogy ha adott ideig nem volt kára, a következő kárnál elengedik vagy csökkentik az önrészt. Ez ritkán szerepel a reklámban – kérdezzen rá.
- Üvegkár önrész nélkül. Több csomagban a szélvédő javítása vagy cseréje külön, kedvezőbb feltétellel szerepel.
- Külön önrész lopásra és töréskárra. Nem mindig ugyanaz a kettő.
- Első kár kedvezmény. Egyes konstrukciókban az első káreseménynél nincs önrész.
Két ajánlat összehasonlítása – lépésről lépésre
Tegyük fel, hogy két casco ajánlat fekszik Ön előtt ugyanarra az autóra. Az egyik évi 40 000 forinttal olcsóbb, viszont magasabb az önrésze. Így döntse el, melyik a jobb:
- Írja le mindkét önrészt – a százalékot és a minimum összeget is.
- Vegyen egy reális kárösszeget. Ne a totálkárral számoljon: a leggyakoribb casco-kár egy parkolós horpadás vagy egy kisebb ütközés, néhány százezer forintos nagyságrendben.
- Számolja ki mindkettőre, mennyit fizetne Ön ennél a kárnál.
- Vonja ki a kettő különbségét a díjmegtakarításból. Ha a különbség nagyobb, mint az éves megtakarítás, akkor egyetlen kár is „megeszi” a spórolást.
- Nézze meg, hány kármentes évre van szükség ahhoz, hogy az olcsóbb változat behozza a hátrányát.
A gyakorlatban a legtöbb autósnál 3–5 évente adódik valamilyen kár. Ha a számítás azt adja, hogy csak hat kármentes év után éri meg az olcsóbb ajánlat, akkor az valójában nem olcsóbb.
Amit sokan elrontanak
- Csak az éves díjat hasonlítják össze. Két ajánlat között az önrész különbsége sokszor többet számít, mint a díjkülönbség.
- A minimum összeget nem veszik észre. A „10% önrész” jól hangzik, amíg ki nem derül, hogy 100 000 Ft a minimum, és ezzel a kisebb károk kiestek a fedezetből.
- Minden kis kárt bejelentenek. Sok szerződésnél a kármentesség kedvezményt ér, így egy apró, önrész alatti kár bejelentése összességében rosszul jöhet ki.
Ha most casco ajánlaton gondolkodik, a casco biztosításról szóló oldalunkon részletesen is végigvezetjük a teljes és a részcasco közötti különbséget.